AJÁNLOM AZ OLDALT
Kétharmados törvények zárószavazásával ért véget a parlament nyári rendkívüli ülésszaka. A képviselők nemet mondtak a helyi önkormányzati rendszer átalakításáról szóló javaslatra és a parlament létszámának csökkentésére, elfogadták azonban a felsőoktatási törvény módosítását, amely megteremti a tandíj bevezetésének lehetőségét.
Nem kapta meg az elfogadáshoz szükséges kétharmados többséget a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását célzó előterjesztés az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján. A képviselők közül 180-an igennel, 150-en nemmel szavaztak, két képviselő tartózkodott. A törvénymódosítás fő elemei a regionális önkormányzati rendszer létrehozása, a kistérségek, valamint a körjegyzőségek fejlesztése és a fővárosi önkormányzati rendszert érintő változtatások voltak.
Nem csökken a parlament létszáma
Nem kapta meg az elfogadásához szükséges kétharmados többséget az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat sem. Az előterjesztésről 193 képviselő szavazott igennel, 154-en nemmel és 2 tartózkodott. Az előterjesztés a jelenlegi 386-ról 298 főre csökkentette volna a képviselők létszámát.
Bevezethető lesz a tandíj
Módosult azonban a közoktatási és a felsőoktatási törvény. A közoktatásról szóló törvény módosítása többek között megemeli a tanárok kötelező óraszámát, valamint kötelezővé teszi a nyolc osztálynál kisebb iskolák tagiskolává válását. A felsőoktatási törvény módosításának legtöbb vitát kiváltó pontja a képzési hozzájárulás bevezetése, amelyet az államilag támogatott oktatásban részt vevők fizetnének.
A módosítás szerint a képzési hozzájárulás összege tanévenként 105 ezer forint, a mesterképzésben pedig 150 ezer forint diákonként. Az adott felsőoktatási intézmény hallgatói létszámának 15 százalékáig mentességet adhat a képzési hozzájárulás megfizetése alól, elsősorban a tanulmányi eredmény alapján. A képzési hozzájárulás összegétől az intézmények plusz-mínusz 50 százalék arányban eltérhetnek.
Felsőoktatási képzésben jelenleg több mint 400 ezer fő vesz részt, és meghaladja a 200 ezret azoknak a száma akik költségtérítésesek. Ők, a felsőoktatási tájékoztató szerint, tanévenként 55 ezertől 1,3 millió forintig terjedő díjat fizetnek.
Az Országgyűlés mindkét oktatási törvényjavaslat esetében határozott módosítójavaslatokról is, elfogadva az előterjesztő által támogatottakat, és hozzájárult ahhoz, hogy mindkét jogszabály esetében sürgős kihirdetést kérjen a házelnök az államfőtől.
Nem módosulnak az összeférhetetlenségi előírások
Elutasította a mentelmi jogra, valamint az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti (EP) képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó, kétharmados támogatást igénylő jogszabályok módosítását hétfőn az Országgyűlés.
Az országgyűlési képviselők és az EP-képviselők összeférhetetlenségét szabályozó törvénymódosítás azt célozta, hogy az országgyűlési és az EP-képviselők az állami szférában gazdasági tevékenységet egyáltalán ne folytathassanak. A mentelmi jogra vonatkozó törvény módosítása csökkentette volna a mentelmi jogban részesülők körét, illetve bizonyos esetekben lehetővé tette volna a mentelmi jog jogosultjainak alkoholszondáztatását.
Az egyszerű többséget igénylő módosításokat a képviselők elfogadták.
Teljesítményelv a közigazgatásban
Módosította a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvényeket az Országgyűlés. A törvény rugalmasabbá teszi a létszámgazdálkodást, és bevezeti a teljesítményelvet a közigazgatásban. A jogszabály rendelkezik arról, hogy a közszférában foglalkoztatottaknak a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.
Az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslatot 332 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében, 11 tartózkodás mellett fogadta el a Ház, a jogszabály sürgős kihirdetését javasolva.
Az Országgyűlés egyhangúlag, 346 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, amelyet Göndör István (MSZP), Répássy Róbert (Fidesz), Rubovszky György (KDNP Pető Iván (SZDSZ9 és Herényi Károly (MDF) nyújtott be önálló indítványként.
