A matematikusok t�bbs�ge nyilv�n nemcsak sz�pnek �s m�ly �rtelm�nek, hanem sz�rakoztat�nak is tartja tudom�ny�t. Az (elemi) matematika tanul�s�ra k�nyszer�tett di�koknak azonban gyakran m�s a v�lem�ny�k. �k „neh�znek”: elvontnak, form�lisnak, �letidegennek s m�rhetetlen�l unalmasnak tartj�k a matematikai st�diumokat.

A sz�rakoztat� matematikai k�nyvek szerz�i hisznek abban, hogy ez a szakad�k �thidalhat�. Az Ezeregy tud�s �jszaka szerz�je, Philippe Boulanger is k�z�j�k tartozik. Boulanger abb�l indul ki, hogy az ember alapvet�en nem kedveli a rendszeres �s kimer�t� gondolkod�st, ann�l ink�bb a mes�t, a j�t�kot �s a kalandot. Azonban indulatait �s k�v�ncsis�g�t k�vetve gyakran sodr�dik olyan helyzetekbe, ahol a megold�s felt�tele egy logikai probl�ma eld�nt�se. Ekkor m�r nem engedheti meg mag�nak, hogy sz�gyenben maradjon a t�bbiek el�tt, becsv�gya becsalogatja a matematika �tveszt�j�be. �s ha siker�l kijutnia bel�le (n�mi seg�ts�ggel), akkor m�r b�szke a tett�re, �s k�sz az �jabb kalandokra. Ezen a m�don persze nem lehet rendszeres matematik�t tanulni, de lehet kedvet �s �nbizalmat kapni a tanul�shoz. Boulanger hisz benne, hogy az olvas� lustas�g�t legy�zheti a k�v�ncsis�ga. K�l�n�sen akkor, ha Seherez�d� j�volt�b�l minden kaland v�g�n n�mi elm�leti �sszefoglal�st �s kitekint�st is kap: ezen a nyomon ugyanis tov�bbl�phet, �s val�ban elm�lyedhet egy neki tetsz� tudom�nyter�let irodalm�ban.

Az �g�rt „ezeregy” – val�j�ban 51 – �jszaka f�szerepl�i a szamarkandi udvar alakjai, moh� kir�lyok, �les esz� kir�lyl�nyok, j�lelk� �s gonosz dzsinnek, ravaszkod� keresked�k, megmentend� rabn�k �s b�besz�d� matematikusok. Hamar ismer�seinkk� v�lnak a kalandokkal egy�tt, melyeket �t�lnek, s melyek egy-egy matematikai-logikai (n�ha pedig fizikai vagy biol�giai) probl�ma illusztr�ci�i. �me n�h�ny p�lda: K�nyvt�r az aranyt�bl�n (hogyan k�dolhat� egy tetsz�legesen hossz� inform�ci�?), A dzsinn aj�nd�ka (Buridan probl�m�ja a d�nt�sek alapj�r�l), Hossz� menetel�s (Pareto eloszl�si t�rv�nye), A szerencs�s ajt� (melyiket nyissuk ki? – ismer�snek t�n� logikai probl�ma, amelyr�l kider�l, hogy eg�szen friss, 1991-es f�lismer�s), Frakt�lok (a frakt�lokr�l), A szuperfeladatok (a v�gtelen sorokr�l), A cselsz�v�ny (a csom�elm�letr�l), Az igazmond�s (a logikai paradoxonokr�l), A biztos tipp (a szerencsej�t�kokr�l �s a val�sz�n�s�gr�l), V�gzetes helyezked�s (a j�t�kelm�letr�l), Ki lesz a cica Szamarkandban? (a gr�fokr�l), A sahv�ri hidak (a helygeometri�r�l, azaz topol�gi�r�l), Bizonytalan vil�g (a kvantummechanik�r�l) stb. A f�lvillantott t�mak�r�k t�bbs�ge – sajnos – nem k�z�piskolai tananyag. �ppen ez d�bbentheti r� a gyan�tlan olvas�t, hogy a modern matematika milyen hihetetlen�l izgalmas �s gazdag szellemi birodalom. Boulanger fizikai-kozmol�giai p�ld�i is szeml�letesek (a szabades�sr�l, a t�rid�r�l), a biol�giai t�rt�netek azonban kev�sb� siker�ltek. Tal�n az�rt, mert ezekben nem tudta a biol�giai probl�ma matematikai gy�ker�t megragadni �s �rz�kletesen f�lmutatni (a szaporod�si ciklusok kiv�tel�vel, ahol f�ny der�l arra, mi�rt pr�msz�m – 13 �s 17 �ves – k�t kab�cafaj l�rv�inak fejl�d�si ideje, s mi�rt vir�gzanak nagyon ritk�n �s egyszerre a bambuszok). Pedig a c�l nyilv�nval�an az volt, hogy megsejts�k: a matematika nem puszt�n �nc�l� elm�let, hanem egy�ttal minden �z�ben k�t�dik mindennapjaink tapasztalat�hoz �s a testv�rtudom�nyok szellemi kalandjaihoz is.

Boulanger st�lusa k�nnyed, szellemes. Nemcsak esz�be jutottak po�nok, sz�j�t�kok, hanem g�tl�stalanul le is �rta azokat. (Komoly okfejt�sbe csemp�szve ilyen rettent� sz�vicceket utolj�ra tal�n Gonick-Wheelis: K�preG�N c�m� k�preg�ny�ben l�thattunk.) A k�nyv egyik legsz�rakoztat�bb formai fricsk�ja: a l�bjegyzetek a komoly irodalmi utal�sok helyett tr�f�kkal �d�tenek. Aki egy szakk�nyvben egy l�bjegyzetet el nem olvasna soha, most azon kapja mag�t, hogy el�sz�r az oldal alj�ra pillant. A k�nnyed felsz�n alatt �tgondolt bels� szerkezet rejlik. Az olvas� is hamar f�lismeri a tr�kk�t: ind�ts �letk�ppel, sodord szerepl�idet konfliktusba, h�vj seg�ts�get, aki megfogalmazza a probl�m�t, k�szk�djetek egy�tt a megold�s rem�ny�ben (ami vagy siker�l, vagy nem), v�g�l fogalmazza meg a b�lcs Seherez�d� a tanuls�got, de �gy, hogy az ink�bb sokat sejtet�, mint kioktat� legyen. A fejezetek v�g�n gyakran m�g �res lapok is vannak, szinte arra cs�b�tva, hogy lerajzoljuk, amit olvastunk, kicsit m�g pr�b�lkozzunk �n�ll�an is. S k�zben sehol egy feladat vagy irodalmi hivatkoz�s! Csak „elejtett” nevek: Pareto, Bourbaki, Mandelbrot, Russel, Cantor, Gamow, Einstein, Galilei, Euler� vagy �r�k, mint Stoppard, Swift, Cervantes. Ezek a „szellemi csalik” igaz�n k�v�natosak, semmi akad�lya, hogy legk�zelebb a k�nyvt�rban vagy a vil�gh�l�n megn�zz�k, mi is volt a helyzet pontosabban azokkal a k�nigsbergi hidakkal� vagy megn�zz�k Stoppard Rosencrantz �s Guildenstern halott filmj�t, mely a fej vagy �r�s j�t�kban kilencven fej sorozat�val ind�t� Boulanger nem er�szakos, tan�t� c�l� ravaszkod�sa k�nnyen �tl�that�, ez�rt szeretetre m�lt�, s emellett igen didaktikus is. Tal�n egy-egy tan�r�t, tan�t�si egys�get is �gy kellene f�l�p�teni?

A Typotex kiad� r�g�ta sz�v�n viseli a matematikai t�rgy� ismeretterjeszt� irodalom kiad�s�t, amit olyan k�nyvek bizony�tanak, mint Filep: A tudom�nyok kir�lyn�je (matematikat�rt�net) vagy Smullyan fejt�r�i (Mi a c�me ennek a k�nyvnek?; Seherez�d� rejt�lye). Boulanger �r�sa ezt a hagyom�nyt folytatja. B�tran aj�nlhat� nemcsak az �rdekl�d� „tiniknek”, hanem sz�leiknek �s tan�raiknak is.