A t�rt�neti rekonstrukci�k egyik gyakran elõfordul�, m�gis megbocs�thatalan hib�ja a prezentizmus. Hi�ba vagyok azonban ennek tudat�ban, a hallgat�s�g jelent�keny �thall�st fog regisztr�lni t�m�m bemutat�sakor. Ez a t�ma a magyar egyetemt�rt�net egy eg�szen r�vid, bizonyos szempontb�l margin�lis alfejezet�t, vagy csup�n l�bjegyzet�t alkotja, a vil�gh�rû magyar term�szettud�sok itthoni egyetemi kapcsolatait. Saj�t korukban ezek az emberek jobb�ra nem sok vizet zavartak az am�gy nagyonis turbulens egyetemi vil�gban, �m sz�munkra m�gis l�nyegess� v�lt a t�rt�net�k.
A t�ma kidolgoz�sa ez�rt hi�ba alapul a t�rt�n�sz sz�nd�ka szerint a m�lt t�rgyilagos elemz�s�n, v�g�lis a jelent, az eur�pai egyetem mai funkci�it tanulm�nyozza, illetve ezen bel�l, kimondva kimondatlanul, a magyarorsz�gi egyetemek t�nyleges �s lehets�ges �tjait. Mindannyian tudjuk, hogy a tudom�nyon t�ll�põ jelentõs�gû term�szettud�sok nevelkedtek itt, akik az eg�sz huszadik sz�zadi t�rt�nelmet m�lyen befoly�solt�k. Szent-Gy�rgyi, Neumann, Wigner, Szil�rd �s t�rsaik szimbolikus jelent�st is hordoznak: a rendhagy� gondolkod�s, a konvenci�k �tv�g�sa, az amb�ci�k �s a tehets�g gyõzelme �s hasonl� jelent�seket.
�mde szembe kell n�zn�nk azzal, hogy nem Magyarorsz�gon v�ltak azz�, akikk� v�ltak. �ppen ez�rt egyetemt�rt�neti vizsg�l�d�sunk sz�m�ra relev�ns k�rd�s, vajon az egyetemek hogyan viszonyultak a kiemelkedõ tudom�nyos tehets�gekhez. A tanul�si es�lyegyenlõs�g, a h�tr�nyos helyzetûek mobilit�s�nak biztos�t�sa, a lemarad�k felkarol�sa mellett mi�rt is ne kellene foglalkozni az elõny�s helyzetûekkel? Amikor olyan alapfogalmakat elemz�nk, mint az egyetemi auton�mia, meg kellene azt is k�rdezn�nk, hogyan f�gg �ssze elvben az egyetem a tudom�nyos kutat�ssal? Sz�ks�gszerû kapcsolatban �ll-e egym�ssal a tudom�ny �s az egyetem vagy nem? Hogyan �rtelmezhetõ az egyetem szempontj�b�l az a k�r�lm�ny, hogy m�r sz�zadunk elej�n N�metorsz�gban l�trej�ttek az egyetemektõl f�ggetlen kutat� int�zetek, a m�sodik vil�gh�bor� alatt �s ut�na pedig pedig a "big science", a hatalmas k�lts�gvet�ssel mûk�dõ csodaint�zetek? �s persze az sem mag�t�l �rtetõdõ, vajon az egyetemeken nagy form�tum� egy�nis�gekre van-e sz�ks�g, zseni�lis tud�sokra, Nobel-d�jat �rdemlõ erdem�nyekre vagy arctalan, szorgalmas egy�nekbõl �ll�, j�l szervezett kollekt�v�kra, melyek alapvetõen az adott t�rsadalom k�zvetlen c�ljait szolg�lj�k, nem az egyetemes tudom�ny �rdekeit; ez ut�bbi mellett d�nt�ttek p�ld�ul D�l-Kore�ban heves tudom�nypolitikai vita eredm�nyek�nt. Nyilv�n a k�t sz�lsõs�g sz�mos kombin�ci�ja is lehets�ges.
A magyarorsz�gi t�rsadalom minden esetre nagyra becs�li az egy�ni sikereket. Itt "az �rtõl az �ce�nig" minta�rt�kû, a gyermekmes�ktõl a sport sikereken kereszt�l a tudom�nyos dicsõs�gig minden mûfajban, �s �gy a Nobel-d�jasok is kiemelt szerepet t�ltenek be az orsz�g mitol�gi�j�ban. Az indokok vizsg�lata n�lk�l fogadjuk teh�t el, hogy n�lunk a k�zv�leked�sben a tudom�nyos zsenialit�s �ri�si mor�lis �rt�k (nem �gy az �zleti zsenialit�s), k�rd�s viszont, hogy ugyanezt vallott�k, vallj�k-e az egyetemek.

Munk�m emp�rikus r�szleteire itt nem t�rek ki. N�mi �nkorl�toz�ssal egy tizen�t tag� csoportot vizsg�ltam, m�gpedig �let�k k�t pontj�n: egyetemi tanulm�nyaik idej�n �s fiatal tud�s korukban.

Ami az elsõ szakaszt illeti, azt tal�ltam, hogy nem igaz az a hidelem, amely szerint a zseni�lis tud�sok csak gimn�ziumba j�rtak Magyarorsz�gon. Val�j�ban tanulm�nyaik szerint h�rom alcsoportot tal�ltam: a) (6) az egyetemet teljes m�rt�kben itthon v�gezõk, K�rm�n T�dor, P�lya Gy�rgy, Pol�nyi Mih�ly, Szent-Gy�rgyi Albert, Hars�nyi J�nos, Ol�h Gy�rgy; b) (7) r�szben itthon v�gzõk, L�n�rd F�l�p, Hevesy Gy�rgy, Zechmeister L�szl�, Szil�rd Le�, G�bor D�nes, Wigner Jenõ, Neumann J�nos; illetve c) (2) teljes m�rt�kben k�lf�ld�n v�gzõk: Teller Ede, B�k�sy Gy�rgy.
N�h�ny �ltal�nos meg�llap�t�sra szor�tozva, eltekintek a sok kimondottan �rdekes r�szlettõl. Azt tal�ltam, hogy a sz�let�si idõ korrel�ci�t mutat az alcsoportba sorol�d�ssal. A b) �s c) csoportba tartoz�k 1885 �s 1910 k�z�tt sz�lettek. Az ezen idõszak k�t v�g�n sz�letettek tartoztak az a) csoportba (L�n�rd F�l�p kiv�tel�vel) �s �gy okaik a k�lf�ldi tanul�sra alapvetõen k�l�nb�ztek a m�sik k�t csoport�t�l. Kor�bban ugyanis csup�n a n�met egyetem magasabb sz�nvonal�t kerest�k, an�lk�l, hogy ott akartak volna maradni. A 19. sz.-i magyar professzorok (pl. E�tv�s is) N�metorsz�gban tanultak, �s azt�n hazat�rtek. Szil�rd�k l�ba alatt azonban m�r �gett a talaj. õk m�r azt is �rezt�k, hogy a vil�g aktu�lis politikai �llapota miatt is tan�csos N�metorsz�gban tanulni.
Kognit�v szempontb�l a k�vetkezõ von�sok emelhetõk ki 1) gyakori szakmav�lt�s; 2) meglepõen sokan tanultak p�ly�juk valamely pontj�n k�mi�t (L�n�rd, Hevesy, Zechmeister, Pol�nyi, B�k�sy, Wigner, Neumann, Teller, Ol�h, m�g Hars�nyi gy�gyszer�sz volt); 3) igen sokan j�rtak a mûegyetemre (K�rm�n, Zechmeister, Szil�rd, G�bor, Wigner, Teller, Ol�h); 4) egyetlen szem�ly sem k�sz�lt itthon fizikusnak, holott a legl�tv�nyosabb sikereket a fizika ter�let�n �rt�k el; 5) igen sokan rendelkeztek kiv�l� matematikai felk�sz�lts�ggel �s tehets�ggel (K�rm�n, P�lya, G�bor, Wigner, Neumann, Teller, Hars�nyi), tal�n ez volt a legjelent�kenyebb csomag, amivel itthoni tanulm�nyaik ell�tt�k õket; 6) t�bbnyire nem az itthoni egyetemen tanult szakm�val aratt�k sikereiket.
Konkl�zi�: nem lehet azt mondani, hogy a magyar tud�s-zsenik �ltal�ban nem magyar egyetemeken tanultak, de azt sem, hogy alapvetõ szakmai tud�sukat itthoni egyetemeken szerezt�k volna meg.

�tt�rve a m�sodik perj�dusra, a fiatal tud�si korszakra, itt k�t kateg�ri�t lehetett megk�l�nb�ztetni. Elõsz�r azok�t a) (4+2) akik nem dolgoztak itthoni egyetemen: P�lya Gy�rgy, Szil�rd Le�, G�bor D�nes, �s Teller Ede, illetve Neumann �s Wigner, akik inform�lisan az�rt fenntartott�k kapcsolataikat az itteni egyetemekkel. A m�sik b) (9) csoportba tartoz�k r�videbb, hosszabb idõt elt�lt�ttek a magyar egyetemeken, de valamely okb�l v�g�l nem vertek gy�keret: L�n�rd, K�rm�n, Hevesy, Pol�nyi, Zechmeister, B�k�sy, Szent-Gy�rgyi, Ol�h, Hars�nyi.
L�tszik teh�t, hogy a magyar tud�s-zsenik jelentõs r�sze ker�lt kapcsolatba az itteni egyetemekkel kezdõ tud�s kor�ban is. Az, hogy a kapcsolat nem bizonyult tart�snak, a vonz�sok �s tasz�t�sok (push and pull) bonyolult erõj�t�kaival f�gg �ssze.
A vonz�erõk nagyon ritk�n indultak magyar egyetemekrõl: csak L�n�rd, Hevesy, Zechmeister, K�rm�n �s Ol�h eset�n lehetett õket kimutatni. A sz� szoros �rtelm�ben csak K�rm�n, Zechmeister �s Ol�h kapott hosszabb idõre sz�l� �ll�st egyetemi kezdem�nyez�sre. Szent-Gy�rgyit nem egyetem, hanem a Vall�s- �s K�zoktat�si Miniszt�rium h�vta haza, B�k�sy csaknem k�t �vtizede kutatott m�r az egyetemi kereteken k�v�l, amikor tansz�khez jutott. A vonz� erõk �gy azt�n ink�bb a k�lf�ldi egyetemekrõl indultak, mindenek elõtt a n�metorsz�giakr�l. Tud�saink meg�rezt�k az itthonin�l l�nyegesen nagyobb lehetõs�get biztos�t� k�lf�ldi egyetemek vonz�s�t �s az itthoniak k�z�ny�t, azt, hogy az egyetemek �ltal�ban nem t�rekedtek arra, hogy minden�ron megõrizz�k, net�n idevonzz�k õket.
A tasz�t� erõk ann�l intenz�vebben mûk�dtek, de nem minden esetben az egyetemek falain bel�lrõl indultak. K�rm�n, Hevesy, Pol�nyi eset�ben nagyr�szt egyetemi erõk hatottak (a politikaiakkal p�rhuzamosan), �s valamelyest B�k�sy�ben sõt Zechmeister�ben is. Szent-Gy�rgyi �gy�ben az egyetem t�ls�gos passzivit�st mutatott, Hars�nyit �s Ol�ht a nagypolitika szele �s a k�lf�ldi vonz�sa ragadta el.

Az emp�rikus eredm�nyek r�szletez�se helyett k�s�rletet tenn�k megmagyar�z�sukra.
A magyar egyetemek �ltal�noss�gban nem azzal foglalkoztak, hogy �les szemmel figyelj�k, kihal�szhatnak-e di�kjaik k�z�l egy-egy szupertehets�get, sem pedig azzal, hogy ha m�gis valahogy hozz�juk ker�lt egy ilyen, megtarts�k �s n�velj�k vel�k saj�t egyetem�k tekint�ly�t. Ez a helyzet viszont komoly k�rd�seket vet fel az egyetemi strukt�ra �s funkci� �sszef�gg�s�re vonatkoz�an. Magyarorsz�gon ugyanis a n�met egyetemi rendszer hiteles m�sa mûk�d�tt, m�rpedig a n�met egyetemek m�g a sz�zad elej�n is a vil�g akkori legmagasabb tudom�nyos sz�nvonal�t biztos�tott�k. K�rd�s teh�t, vajon n�lunk mi�rt nem mûk�d�tt ugyan�gy? Milyen k�l�nbs�g mutatkozott v�g�lis a k�t egyetemi rendszer k�z�tt? Vagy esetleg az egyetemeken k�v�li szf�r�ban kell keresn�nk a magyar�zatot?
Idõszakunkban a n�met t�pus� egyetem jellegzetesen korporat�v jellegû int�zm�ny volt szorosan �sszefon�dva a k�zszolg�lattal. �ri�si elõny�t a francia �s angol egyetemekkel szemben az adta, hogy egyfelõl nagy szabads�got �lvezõ professzori �s mag�ntan�ri karra t�maszkodott, m�sfelõl �lvezhette a korpor�ci�k auton�mi�j�t. A tansz�ki rendszer az oktat�st szolg�lta, a tudom�ny mûvel�se pedig a j�l fizetett �s nem agyon terhelt professzorok term�szetes kedvtel�s�nek minõs�lt, amit nagyonis elv�rt az egyetem, de egy fill�rt sem fizetett �rte. Minthogy a professzori �ll�s sz�mos anyagi, intellektu�lis �s t�rsadalmi elõnnyel j�rt, sokan szerett�k volna elnyerni. A mag�ntan�rok, akik a professzori ut�np�tl�s b�zisak�nt is szolg�ltak, hi�n�kk�nt �lltak lesben a meg�resedõ katedr�k�rt, �s k�zben igyekeztek alig megfizetett kurzusaikkal �s ingyen kutat�munk�jukkal elegendõ �rdemet gyûjteni a majdani sikeres p�ly�zathoz. Ez a ny�lt verseny (amihez a di�kok szabad tan�rv�laszt�sa is hozz�ad�dott) �s az �nkorm�nyzatis�gb�l k�vetkezõ szabads�g, adta a belsõ hajt�erõt, �s annak lehetõs�g�t, hogy az egyetem magasra tehesse a m�rc�t a szellemi kvalit�s tekintet�ben. Csakhogy ez a szerkezet nem foglalt mag�ba automatizmusokat �j tansz�kek, illetve �j professz�r�k l�trehoz�s�ra, tov�bb� a belsõ konfliktusok elint�z�s�re. Ezeket valamilyen �truh�zott "rezidu�lis hatalom" form�j�ban r� kellett b�znia a fõhat�s�gra.
Magyarorsz�gon ugyanez a rendszer mûk�d�tt. �mde ez egy�ttj�rt a mindenkori helyzet teljes lemereved�s�vel, �s a t�ls�gosan erõs miniszteri�lis f�gg�ssel. Ha egy tansz�ket elfoglalt, a mondjuk csakugyan kitûnõ Fej�r Lip�t, Neumannak egyszerûen nem volt hova mennie. Nem lehetett azt mondani egy teljes tud�sgener�ci� csod�lt tan�rj�nak, m�g ha igaz is volt, hogy Neumann jobb n�la, adja �t a hely�t. Vil�gosan �s egy�rtelmûen l�tszott, hogy a mûk�dõ professzorok jelentõs r�sze m�g �vtizedekig akt�v marad, �s �gy a k�vetkezõ gener�ci� sz�m�ra egyszerûen nem jut hely. Ezt a t�nyezõt k�l�n s�lyosb�totta trianon, amely nem maradt hat�stalan az egyetemi �letben sem.
Az �rintettek sz�m�ra elvben h�rom megold�s k�n�lkozott: 1) �j tansz�keket l�tes�teni, 2) m�sik egyetemen pr�b�lkozni vagy 3) az egyetemeken k�v�li kutat� int�zetbe menni. �j tansz�ket maga az egyetem k�ptelen volt fel�ll�tani. Sem p�nz�gyi lehetõs�ge nem volt r�, sem pontos elj�r�sa, hiszen az egyetemi tan�csok de m�g a kari tan�csok is t�k�letesen k�l�nb�zõ szakm�j� emberekbõl tevõdtek �ssze, akik nem voltak kompetensek eld�nteni vajon sz�ks�ges-e valamely ter�leten az �j tansz�k; ink�bb ellene szavaztak teh�t.
A m�sodik megold�ssal, a m�sik egyetemen val� pr�b�lkoz�ssal kapcsolatban figyelembe kell venni a magyarorsz�gi egyetemek csek�ly sz�m�t. A n�met rendszer tartalmazott ugyanis m�g egy fontos versenyelemet: a sok egyetem egym�s k�z�tti verseny�t, �s ez a sok egy�ttesen alkotta a teljes strukt�r�t. Mivel pedig az egyetemek hierarchikus viszonyban �lltak egym�ssal, a tudom�nyos p�lyafut�sra m�d ny�lt �gy is, hogy az ember alacsonyabb presztizsû egyetemen kezdte, �s egyre magasabbra jutott. Magyarorsz�gon azonban �sszesen csak k�t egyetem, �s a Mûegyetem mûk�d�tt, a harmadik, a pozsonyi l�trehoz�sa nehezen ment, �s v�g�l belesz�lt a h�bor�. Ennek ellen�re Szent-Gy�rgyi �s Hevesy is p�ly�zott, de v�g�l Zechmeister kapta meg az �ll�st, aki ugyan biztos �ll�shoz jutott, de egyszersmind a semmibõl valamit l�trehoz�s�nak olyan neh�z feladat�hoz is, amelyre r�ment alkot� energi�inak jelentõs r�sze.
Ami a harmadik megold�st illeti, a kutat�int�zeti munk�t, sok lehetõs�g itt sem ny�lt. Az egyetemeken k�v�l egyetlen �rdemleges kutat�int�zet mûk�d�tt: az Egyes�lt Izz��. Itt val�ban sokan megfordultak: Pol�nyi, G�bor D�nes, Teller, �m ennek az int�zetnek hat�rozott kutat�si ir�nyt kellett k�vetnie, mivel nem "alaptudom�nyi", hanem "ipari" kutat� volt. "Alaptudom�nyi" kutat�int�zetek pedig egyszerûen nem l�teztek az orsz�gban 1950 elõtt.
Az a n�metorsz�gi ide�l, hogy a fõhat�s�g egyr�szt j�t�konyan beavatkozik a bel�l meg nem oldhat� �gyekbe, m�sr�szt k�pviseli a t�rsadalmi �rdeket, a huzatos magyarorsz�gi politikai l�gk�rben ford�tott elõjelet kapott: kaput nyitott a mindenkori politikai, ideol�giai sz�nd�k� beavatkoz�snak �s ennek nyom�n a tan�ri kar korrump�l�s�nak. A politikai igazod�s lehetõv� tette, hogy E�tv�s k�zepes k�pess�gû �r�k�sei el�ld�zz�k K�rm�nt, Hevesyt, Pol�nyit, �s ezzel lehetetlenn� tegy�k, hogy ak�r egy koppenh�gai sz�nvonal� szellemi centrum alakuljon ki Budapesten. Ez a struktur�lis elem �lt tov�bb 1945 ut�n, amikor Szent-Gy�rgyi �s B�k�sy teljes �s v�gleges elveszt�se az egyetemeken k�v�li iniciat�v�ra k�vetkezett be. Ami N�metorsz�gban az auton�m korpor�ci�t seg�tette az egy�ni �rdekek korl�tlan �rv�nyes�l�s�vel szemben, az Magyarorsz�gon �ppen ford�tva, az egyetemi �s persze az �ltal�nos t�rsadalmi �rdekekkel szemben az �rdemeket semmibe vevõ egy�ni �rv�nyes�l�snek nyitott kaput, m�gpedig a mindenkori fõhat�s�g, illetve a mindenkori politikai tendenci�k meglovagol�s�val.
Mindennek, azt kell mondanunk, term�szetes k�vetkezm�nye, hogy a tud�s-zsenik N�metorsz�gban pr�b�lkoztak, ahol minden szempontb�l t�bb es�lyt l�ttak, holott val�j�ban igaz�n sok �t ott sem ny�lt sz�mukra. A n�met rendszer -- teh�t nemcsak a magyar v�ltozat -- egyik s�lyos fogyat�koss�ga ugyanis �ppen abban �llt, hogy nem tudott rugalmasan reag�lni a tudom�nyok egyre fokoz�d� differeni�l�d�s�ra, az �j �gazatok kialakul�s�ra. Nem tudott sz�mukra �j tansz�keket, int�zm�nyi felt�teleket biztos�tani.
A magyarok szinte kiv�tel n�lk�l a leghat�konyabb strat�gi�t v�lasztott�k: a tudom�ny leg�jabb, legkompetit�vebb ter�leteire l�ptek, amelyeken nem voltak elvileg es�lytelenebbek, mint a n�metek, mert, legal�bbis elvben, ezek sz�m�ra �j int�zm�nyekre lett volna sz�ks�g, �s �gy nem a r�gi, megalapozott mandarins�gok �r�k�s�d�si harcaiba kellett volna bel�pni�k, hanem az �j ter�let alap�t� aty�i k�z�. N�metorsz�gi professzori �ll�shoz azonban csak ketten jutottak: K�rm�n, Aachenben m�g az elsõ vil�gh�bor� elõtt �s Hevesy, Freiburgban 1927-tõl. A t�bbiek Amerik�ban �s Angli�ban �rtek r�vbe, ahol a tudom�nyok differenci�l�d�s�ra viszonylag k�nnyebben tudtak reag�lni. Ez a strukt�ra, ez az egyetemi rendszer ink�bb sz�les �s erõs k�z�poszt�lyra t�maszkodott, nem annyira az �llamra, a n�met�tõl �s a k�z�p-eur�pait�l merõben m�s t�rsadalmi �s politikai felt�telek k�z�tt j�tt l�tre. A magyar tud�s-zsenik saj�tos tehets�ge sz�m�ra ez az �j funkci�j� egyetem adott v�gleges otthont.