A kriptol�gia „a sz� rejt�s�nek tudom�nya”, a g�r�g „kr�ptosz” (rejtett) �s a „logosz” (sz�) szavakb�l sz�rmazik. A kriptol�gia t�rt�nete csaknem egyid�s az ir�sbelis�ggel: pontosan az�ta l�tezik, ami�ta az �zeneteknek (t�rolt inform�ci�knak) �rt�ke van.

A kriptol�gi�nak k�t f� �ga van: a kriptogr�fia �s a kriptoanal�zis.

A kriptogr�fia („grafo” g�r�g�l azt jelenti: �rni) tudom�nya foglalkozik olyan algoritmusok (egy�rtelm�en leprogramozhat� m�dszerek) kidolgoz�s�val, amelyek biztos�tj�k az �zenetek titkoss�g�t, v�detts�g�t illetve hiteless�g�t.

A kriptoanal�zis a kriptogr�fiai m�dszerek vizsg�lat�val, elemz�s�vel foglalkozik. C�lja �ltal�ban a titkos�t�si elj�r�s „felt�r�se”, vagyis a rejtett �zenet illet�ktelen megfejt�se vagy az algoritmus kij�tsz�sa/manipul�l�sa; illetve annak bizony�t�sa, hogy egy m�dszer egy bizonyos fajta t�mad�s ellen v�dett.

A k�t ir�nyvonal kialakul�sa is mutatja, hogy a kriptol�gia t�rt�nete sor�n a „rejtjelez�k” �s a „rejtjelfejt�k” �lland� harcban �lltak egym�ssal. Amint siker�lt a rejtjelfejt�knek felder�teni egy-egy k�dol� elj�r�s gyenge pontj�t, az vagy nem volt t�bb� haszn�lhat�, vagy a felt�rt gyenges�g ismeret�ben k�sz�t�i tov�bbfejlesztett�k, �gy egy er�sebb k�dd� v�lt. Teh�t a folyamatos harc – az evol�ci�s fejl�d�shez hasonl� m�don – a k�dol� m�dszerek folyamatos fejl�d�s�t eredm�nyezte. Ennek eredm�nye az a t�bb t�z kriptogr�fiai elj�r�s �s protokoll, amelyek ezid�ig ki�llt�k a pr�b�kat, �s amelyeket napjainkban is sikerrel alkalmazunk. (A protokollok arra hivatottak, hogy el�re meghat�rozz�k - �s ezzel egyfajta szab�lyt teremtsenek - az �zenetv�lt�sok form�j�t a t�bb f�l k�z�tt zajl� kommunik�ci�kban.)

Kezdetben a kriptogr�fia f� feladata a titkos �zenetk�ld�s biztos�t�sa volt. Ma azonban egyre ink�bb el�t�rbe ker�lnek az egy�b adatbiztons�gi szolg�ltat�sok is, mint p�ld�ul a s�rtetlens�g, hiteless�g, letagadhatatlans�g, anonimit�s (szem�lyazonoss�g elrejt�se) vagy m�sol�s-v�delem biztos�t�sa.

A kommunik�ci�s forradalom r�v�n ma egyre t�bb �s egyre �rt�kesebb adat, �zenet utazik a technika �j v�vm�nyaira (mobilh�l�zatok, m�holdas rendszerek, Internet) b�zva. Az inform�ci� egyre �rt�kesebb �rucikk� v�lt, v�delme egyre fontosabb feladat. Emiatt az informatikai biztons�g ter�let�n a kriptogr�fia jelent�s�ge a katonai �s �llamigazgat�si felhaszn�l�son t�l a kereskedelmi- �s a mag�nszf�r�ban is rendk�v�l megn�tt.